| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

NAGY Olga: Mai havasi román és magyar mesemondók. Művelődés (Cîntarea României). XXXIX [XL.]. évf. (1987) 2. sz. 49–50.

NAGY Olga: Zu einen Spezifikum des lebendigen Maerchenerzaehlens. [Az élő mesemondás egy sajátosságáról.] Műveltség és Hagyomány. XXIII–XXIV. évf. (1988) 279–282.

NAGY Olga: Az abszurd ábrázolásmód az irodalomban. (Társadalmi megközelítés.) Korunk. XLVIII. évf. (1989) 2. sz. 149–154.

NAGY Olga: A realizmus jelenléte a népi prózában. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Magyar Néprajzi Társaság. Budapest, 1991 685–689.

NAGY Olga: Gondolatok a mese életútjáról. In: Viga Gyula (szerk.): Kultúra és Tradíció. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. I. HOM. Miskolc, 1992 393–403.

NAGY Olga: Cigánymesék vizsgálatának néhány tanulsága. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 9. sz. 24–26.

NAGY Olga: Cigány mesék vizsgálatának néhány tanulsága. In: Barna Gábor – Bódi Zsuzsanna (szerk.): Cigány népi kultúra a Kárpát-medencében a 18–19. században. (Cigány Néprajzi Tanulmányok, 1.) Magyar Néprajzi Társaság–Mikszáth Kiadó. Budapest–Salgótarján, 1993 118–124.

NAGY Olga: Havasi mesemondók. Honismeret. XXII. évf. (1994) 3. sz. 72–82.

NAGY Olga: A mítosztól az erkölcsi üzenetig. (Állatábrázolás a tündérmesékben.) In: Füvessy Anikó – T. Bereczki Ibolya (szerk.): Állatábrázolás a magyar néphgyományban. Tiszafüred–Abádszalók, 1995. március 30–31. Az előadások összefoglalói. (A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok tudományos tanácskozásai.) Damjanich János Múzeum. Szolnok, 1995 35–37.

NAGY Olga: Boccaccio redivivus az erdélyi magyar folklórban. Művelődés. XLIX. évf. (1996) 5–6. sz. 34–36.

NAGY Olga: Alkotás és befogadás a népi prózában. Ethnographia. CVIII. évf. (1997) 1–2. sz. 151–164.

NAGY Olga: Cigánymesék tanulságai. Néprajzi Látóhatár. VI. évf. (1997) 1–4. sz. 546–533.

NAGY Olga: Előbb a tánc, azután a lakoma. Mezőségi népmesék. Gyűjtötte Nagy Olga. Szerkesztette és a bevezetőt írta Faragó József. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó. Bukarest, 1953

NAGY Olga: Mesék. Művelődési Útmutató. VII. évf. (1954) 2. sz. 41–42.

NAGY Olga: A vidámság madara. Mesék. Andrásy Zoltán rajzaival. Ifjúsági Könyvkiadó. Bukarest, 1954

NAGY Olga: A három táltos varjú. Mezőségi népmesék. Ifjúsági Könyvkiadó. Bukarest, 1958

NAGY Olga: Lüdérc sógor. Erdélyi magyar népmesék. Irodalmi Könyvkiadó. Bukarest, 1969

NAGY Olga: A Nap húga meg a pakulár. Marosmenti, kalotaszegi és mezőségi mesék. Gyűjtötte, az előszót és a jegyzeteket írta Nagy Olga. Dacia Könyvkiadó. Kolozsvár, 1973

NAGY Olga: A szegény ember táltos tehene. Mérai népmesék. Dacia Könyvkiadó. Kolozsvár, 1976

NAGY Olga: Széki népmesék. Gyűjtötte, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Nagy Olga. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1976

NAGY Olga: Zöldmezőszárnya. Marosszentkirályi cigány népmesék. Európa Könyvkiadó. Budapest, 1978

NAGY Olga: A havasi sátoros Dávid Gyula meséi. Gyűjtötte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Nagy Olga. (Ciganisztikai tanulmányok, 6.) MTA Néprajzi Kutató Csoport. Budapest, 1988

NAGY Olga: Cifra János meséi. (Új Magyar Népköltési Gyűjtemény, 24.) Gyűjtötte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Nagy Olga. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1991

NAGY Olga: Villási, a táltosfiú. Mezőbándi, szucsági és mérai cigány népmesék. (Ciganisztikai tanulmányok, 9.) Szerkesztette Kríza Ildikó. MTA Néprajzi Kutatóintézet. Budapest, 1996

NAGY Olga: Az aranyhajú és az elátkozott madarak. Bon Ami Kiadó. Sepsiszentgyörgy, 1996

NAGY Olga – VEKERDI József: A gömböcfiú. Erdélyi cigány népmesék. Terebess Kiadó. Budapest, 2002

NAGY Olga – VÖŐ Gabriella: A mesemondó Jakab István. A meséket gyűjtötte, lejegyezte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel kíséri Nagy Olga és Vöő Gabriella. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1974

NAGY Olga: Új népi műfaj születőben. Művelődés. XXVII. évf. (1974) 12. sz. 57–58.

NAGY Olga: Élményelbeszélések a népi prózában. Művelődés. XXIX. évf. (1976) 4. sz. 24–26.

NAGY Olga: A mindennapok valósága. Művelődés. XXIX. évf. (1976) 7. sz. 32–34.