| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

JAGAMAS János: Egy lépéssel közelebb a célhoz. Korunk. XXXIX. évf. (1980) 6. sz. 413–416. P 1980

JAGAMAS János: Zenei anyanyelvünk elemeiről. Művelődés. XXXII. évf. (1979) 1. sz. 35–36.; 2. sz. 34–35, 49.; 3. sz. 34–36.; 4. sz. 29–33.

JAGAMAS János: Miért nem népdal? Művelődés. XXXIII. évf. (1980) 5. sz. 30–33.; 8–9. sz. 48–51.; 12. sz. 31–33.; XXXIV. évf. (1981) 6. sz. 31–35.; 8–9. sz. 49–53.; 12. sz. 31–33.; XXXV. évf. (1982) 2. sz. 31–34.

JÁRDÁNYI Pál: A kidei magyarság világi zenéje. (Borsavölgyi kutatások. Néprajz.) Erdélyi Tudományos Intézet. Kolozsvár, 1943

KABDEBÓ Erna: Lovagiasság a népdalokban. Független Újság. 1940. 7. sz.

KÁKONYI Anna: Népzenei példatár. Művelődés. XXXIII. évf. (1980) 2. sz. 36–37.

KALLÓS Zoltán: Adalékok az észak-mezőségi magyarság néprajzához. Művelődés. XXXII. évf. (1979) 1. sz. 33–34.

KALLÓS Zoltán: Adalékok az észak-mezőségi magyarság néprajzához. Művelődés. LII. évf. (1999) 6–8. sz. 151–153.

KALLÓS Zoltán: Névtelen nótafák. Bepillantás a moldvai csángó népköltészetbe. Művelődés. LIV. évf. (2001) 6–9. sz. 66–67.

KÁLMÁN Lajos: Zeneanyanyelvi „kondicionáltság” a reformátusság köz-éneklési gyakorlatában – az utóbbi 80–100 év folyamán. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Népzenei tanulmányok. A Torockón 1997. október 24–25-én szervezett népzenei találkozó előadásai. (Kriza Könyvek, 3.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 1999 136–141.

KÜLLŐS Imola: Adalékok a magyar népdalfogalom történetéhez. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve IX. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1977 111–138.

KANYARÓ Ferencz: Régi magyar virágénekek. (Sólymosi József daloskönyve.) Erdélyi Múzeum. X. évf. (1893) 2. sz. 69–101.

KANYARÓ Ferencz: Székely népdal Oláhországból. Erdélyi Múzeum. XII. évf. (1895) 10. sz. 555.

KANYARÓ Ferencz: A Vadrózsák egy félreértett helye. Erdélyi Múzeum. XIII. évf. (1896) 1. sz. 44–45.

KATONA Imre: „Alku” típusú népdalaink. Ethnographia. LXXVI. évf. (1965) 4. sz. 557–572.

KATONA Imre: „Édesanyám rózsafája...” Egyszakaszos népdalok vándorlása és változatai. Ethnographia. LXXXVI. évf. (1975) 4. sz. 491–520.

KATONA Imre: Az európai népek bölcsődalai. (Vázlatos összefoglalás.) Ethnographia. LXXXVII. évf. (1976) 4. sz. 521–539.

KATONA Imre: Az ellentét (antitézis) összehasonlító vizsgálata a magyar népdalokban és népballadákban. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve XI–XII. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1980 333–349.

KATONA Imre: Szerelmi népdalaink csoportosítása Móricz Zsigmond szatmári gyűjtése alpján. Ethnographia. CIV. évf. (1993) 1. sz. 135–141.

KATONA Imre: A volt bukovinai székelyek népi lírájának változásai az Al-Dunánál és a Dunántúlon. (Énekesek és lírai dalcsoportok.) In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 9. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2001 28–35.

KERÉNYI György: Egy XX. századi dallam életrajza. Ethnographia. LXXIX. évf. (1968) 2. sz. 183–200.

KERÉNYI György: Egy koldusének változatai. („Igricek – énekes koldusok.”) Ethnographia. LXXXIII. évf. (1972) 1. sz. 77–84.

KESZEG Vilmos: Szövegerózió a költészetben. Iskolakultúra. V. évf. (1995) 6–7. sz. 117–120.

KISS Béla: Magyar népdal és cigányzene. Ifjú. XV. évf. (1936) 4. sz. 51.

KODÁLY Zoltán: Három koldus-ének forrása. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 4–6. sz.307–309.

KODÁLY Zoltán: Árgirus nótája. Ethnographia. XXXI. évf. (1920) 1–6. sz. 25–36.

KODÁLY Zoltán: Nagyszalonta népdalkincse. Napkelet. (1923) 84–85.

KOVÁCS Ágnes: Két régi magyar–román vegyesszövegű táncnóta kérdéséhez. Ethnographia. LXXXIII. évf. (1972) 2–3. sz. 293–296.

KOVÁCS Zsuzsa: Bartók nyomában. Művelődés. XXIII. évf. (1970) 9. sz. 38.

KÖNCZEI Ádám: Népdalaink ügyében. Műkedvelő mozgalmunk hitelrontása ellen. Művelődés. XXI. évf. (1968) 5. sz. 44–45.