| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

KARÁCSONYI János: A három nemzetségű székelyek. Erdélyi Irodalmi Szemle. (1925) 353–357.

KARÁCSONYI János: A moldvai csángók eredete. Századok. (1914) 545–561.

KARÁCSONYI János: A székelyek hun eredetének kérdése. Budapest, 1905

KARÁCSONYI János: A székelyek eredete és Erdélybe való települése. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1905

KARÁCSONYI János: A székely eredete. Budapest, 1906

KARÁCSONYI János: A székelyek ősei és a székely magyarok. Történeti értekezés. Kolozsvár, 1924

KARÁCSONYI János: A vallon-olaszok Erdélyben. Magyar Nyelv. XXI. évf. (1925) 1–4. sz. 22–25.

KARÁCSONYI János: Miért alkalmazta Ilosvai a Toldi-mondát a biharmegyei Toldyakra. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 4. sz. 193–195.

KARÁCSONYI János: Albis. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 6. sz. 274–275.

KARÁCSONYI János: Kölyű és Esküllő. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 4. sz. 176–177.

KARÁCSONYI János: Siményfalva. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 3. sz. 127.

KARÁCSONYI János: Deménd, Deményfalu, Deményháza. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 3. sz. 127–128.

KARÁCSONYI János: Zoltán (Zoltány.) Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 4. sz. 176–177.

KARÁCSONYI János: Vérvölgy. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 8. sz. 352–353.

KARÁCSONYI János: Vércsorog. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 8. sz. 353–354.

KARÁCSONYI János: Borhíd, Borkút, Borszék. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 8. sz. 354–355.