| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Mutató a Néprajzi Múzeum Országos Magyar Történeti Múzeum Néprajzi Tára Értesítője I–XXXII. évfolyamához. Budapest, 1942

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Adatok a krassovánok néprajzához. Néprajzi Értesítő. XXXIII. évf. (1941) 2. sz. 134–158.

SEBESTYÉN Károly. Cs.: A lugoshelyi halászat. Néprajzi Értesítő. VIII. évf. (1907) 111–114.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Magyar kapaformák. Ethnographia. LV. évf. (1944) 2. sz. 94–95.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: A székely ház eredetéhez. Néprajzi Értesítő. XXII. évf. (1930) 1. sz. 54–56.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: A székelyház eredete. Néprajzi Értesítő. XXXIII. évf. (1941) 1. sz. 36–90.

SEBESTYÉN Károly: A háromszéki Szentföld székely háza. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 1. sz. 1–6.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Krassó-Szörény vármegye parasztháza. Erdélyi Tudományos Intézet. Kolozsvár, 1944

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Talpfa. Ethnographia. LVI. évf. (1945) 1–4. sz. 48–52.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: A gyimesi csángóház. Néprajzi Értesítő. X. évf. (1909) 3–4. sz. 190–200.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: A gyimesi csángóház. Budapest, 1909

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Gyaka. Ethnographia. LI. évf. (1940) 1. sz. 90–92.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Krassó-Szörény vármegye parasztháza. Kolozsvár, 1947

SEBESTYÉN Károly, Cs.: A székelykapu földrajzi elterjedésének újabb adatai. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 1–3. sz. 40–42.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Tűzhely a magyar parasztház előtt. Néprajzi Értesítő. XVIII. évf. (1926) 1. sz. 20–24.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: A székely sütőkemence keletkezése. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1929 475–479.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: A krassovánok kanalas-malma. Néprajzi Értesítő. IX. évf. (1908) 1–2. sz. 50–59.

SEBESTYÉN Károly: Székelyföldi kopjafák és keresztek. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 2. sz. 103–107.

SEBESTYÉN Károly: Háromszéki sírkövek. Néprajzi Értesítő. VIII. évf. (1907) 1–2. sz. 105–110.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: A magyarság ládái. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 3–6. sz. 201–205.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Ágy a magyar parasztházban. Ethnographia. LXV. évf. (1954) 3–4. sz. 374–386.

SEBESTYÉN Károly, Cs. – HORGER Antal: Szék, karszék, karosszék, karfa. Néprajzi Értesítő. XIX. évf. (1927) 1. sz. 63–69.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Opreg és katrincza. Néprajzi Értesítő. XV. évf. (1914) 3–4. sz. 289–300.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: A székelyek bőrtüszője. Ethnographia. LV. évf. (1944) 2. sz. 95.

SEBESTYÉN Károly, CS.: A székelykapuk pálmafája. Ethnographia. L. évf. (1939) 3–4. sz. 296–300.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Néprajzi apróságok Háromszékmegyéből. Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Értesítője IX. 1908. 28–29.

SEBESTYÉN Károly: Halotti deszka. Néprajzi Értesítő. V. évf. (1904) 7. sz. 247–248.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: A népnyelvgyűjtők és a magyar néprajz. Ethnographia. LXIV. évf. (1953) 1–4. sz. 345–348.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Szuszék. Magyar Nyelv. LII. évf. (1956) 1. sz. 79–80.

SEBESTYÉN Károly, Cs.: Kandalló. Magyar Nyelv. LIII. évf. (1957) 3–4. sz. 466–470.