ANDRÁSFALVY Bertalan: Ellentét és harmónia. Művelődés. XLII. [XLVI.!] évf. (1993) 10. sz. 16–18. BARABÁS Jenő: Az etnikai csoport fogalmának kérdéséhez. Néprajzi Értesítő. XL. évf. (1958) 19–27. BIRÓ A. Zoltán: A megmutatkozás kényszere és módszertana. Az etnicitás vizsgálatának szempontjai és esélyei egy közép-kelet-európai mikrórégióban. In: Gagyi József (szerk.): Egy más mellett élés. A magyar–román, magyar–cigány kapcsolatokról. (Helyzet könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 1996 247–283. KEMÉNYFI Róbert, ifj.: Etnikai ütközőzóna Várasfenesen. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 1–2. sz. 125–142. KESZEG Vilmos: Etnicitatea – „text în text”. [Etnicitás – „szöveg a szövegben”.] In: Pozsony Ferenc – Anghel Remus Gabriel (szerk.): Modele de convieţuire în Ardeal. Zăbala. [Együttélési modellek Erdélyben. Zabola.] (Colecţia Kriza, 2–Kriza Könyvek, 2.) Asociaţia Etnografică Kriza János. Cluj, 1999 71–78. KOCSIS Károly: Vázlat a magyar etnikai térképezés történetéhez. Néprajzi Látóhatár. XI. évf. (2002) 1–4. sz. 227–240. KÓSA László: A feudális eredetű szabadalmas közösségek azonosságtudata és a néprajzi csoportok kutatása. Ethnographia. XCVI. évf. (1985) 2–3. sz. 275–296. KÖNCZEI Csongor: A nonprofit profitja és az etnicitás. Művelődés. LIII. évf. (2000) 4. sz. 9. MIKÓ Imre: Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés. (Az Erdélyi Fiatalok falu-füzetei, 4.) Cluj-Kolozsvár, 1932 VÖŐ Gabriella: Más-e a székely? Művelődés. XL. [XLIV.!] évf. (1991) 11–12. sz. 66–68. VÖŐ Gabriella: Más-e a székely? Művelődés. LI. évf. (1998) 7–8. sz. 132–135. |