| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

ÁCS Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. Kossuth Kiadó. Budapest, 1996

ANĂSTĂSOAIE, Viorel Marian: În căutarea strămoşului pierdut. Tradiţie si istorie locală într-un sat din sud-estul Transilvaniei. [Az elveszett ős keresése. Hagyomány és lokális történelem egy dél-erdélyi faluban.] In: Pozsony Ferenc – Anghel Remus Gabriel (szerk.): Modele de convieţuire în Ardeal. Zăbala. [Együttélési modellek Erdélyben. Zabola.] (Colecţia Kriza, 2–Kriza Könyvek, 2.) Asociaţia Etnografică Kriza János. Cluj, 1990 20–30.

ANDRÁSFALVY Bertalan: Az együttélés évezrede a Kárpát-medencében. In: Eperjessy Ernő – Grin Igor – Krupa András (szerk.): Az együttélés évezrede a Kárpát-medencében. (A Duna-medence népei együttélésének tükröződése a néphagyományban. – A VI. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1996 október 2–3–4.) Békéscsaba–Debrecen, 1998 29–45.

BAKÓ Boglárka: „... Itthon vagyunk megszokva, ... ideköt minden...” Egy barcasági magyar közösség lokális identitástudatáról és interetnikus kapcsolatrendszeréről. In: Uő (szerk.): Lokális világok. Együttélés a Kárpát-medencében. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, 2003 165–188.

BALÁZS László: A kétnyelvűség néhány szociológiai vonatkozása. Korunk. XXX. évf. (1971) 10. sz. 1463–1469.

BARABÁS László: A magyar kisebbség kialakulása Karácsonyfalván. Cigány identitás és magyar–cigány egymásmellettiség. Keresztény Szó. VIII. évf. (1997) 4. sz. 29–31.

BARNA, Gábor: Fernwallfahrten und Wallfahrtsorte in Ungarn in der Arpadenzeit (11–14. Jahrhundert). Acta Ethnographica Hungarica. XXXIX. évf. (1994) 3–4. sz. 275–294.

BENEDEK Csaba: Idegenek a faluban. A beilleszkedés körülményeinek vizsgálata három magyar faluközösségben. Néprajzi Látóhatár. XII. évf. (2003) 3–4. sz. 135–165.

BINDER Pál: Közös múltunk. Románok, magyarok, németek és délszlávok feudalizmus kori falusi és városi együttéléséről. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1982

BINDER Pál: Trecutul nostru comun. I. Aiud. [Közös múltunk. I. Nagyenyed.] In: Boér Hunor (szerk.) Acta – 1997. I. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum. Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998 47–56.

BINDER Pál: Etnikai változások az erdélyi múltban. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 7. sz. 40–41.

BINDER Pál: Aranyosszéki kapcsolattörténeti mozaik. Korunk. 3 f. VI. évf. (1995) 5. sz. 99–103.

BINDER, Paul: Ethnische Verschiebungen im mittelalterlichen Siebenbürgen. [Etnikumok mozgása a középkori Erdélyben.] Zeitscrift für Siebenbürgische Landeskunde. XVIII. évf. (1995) 2. sz. 142–146.

BIRÓ A. Zoltán – BODÓ Julianna: Kizárási és bekebelezési technikák interetnikus kapcsolatokban. In: Gagyi József (szerk.): Egy más mellett élés. A magyar–román, magyar–cigány kapcsolatokról. (Helyzet könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 1996 15–43.

BIRÓ A. Zoltán – BODÓ Julianna: „Hát ezek kezdtek sokan lenni…” Magyarok és cigányok Korondon. In: BAKÓ Boglárka (szerk.): Lokális világok. Együttélés a Kárpát-medencében. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, 2003 65–82.

BIRÓ A. Zoltán – GAGYI József: Román–magyar interetnikus kapcsolatok Csíkszeredában: az előzmények és a mai helyzet. In: Gagyi József (szerk.): Egy más mellett élés. A magyar–román, magyar–cigány kapcsolatokról. (Helyzet könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 1996 45–111.

BUCUR, Nicolae: Román–magyar néprajzi kölcsönhatások Hargita megyében. Művelődés. XXXVIII. évf. (1985) 2. sz. 32–33.

GUNDA Béla: Összeötvözött tájak és népek. A kárpát-medencei etnikai érintkezés történetéből. Népszabadság. L. évf. 1993. 133. sz. 18–19.

DÁNIELISZ Endre: Kétnyelvű (román–magyar) népdalok a bihari tájakon. In: Ujváry Zoltán – Eperjessy Ernő – Krupa András (szerk.): Nemzetiség – identitás. A IV. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai, Békéscsaba 1990. okt. 5–7. Ethnica Kiadó. Debrecen–Békéscsaba, 1991 108–110.

DANKÓ Imre: Dicsőszentmárton etnokulturális képe. In: Történeti és néprajzi tanulmányok. Ethnica Kiadó. Debrecen, 1994 59–74.

DUNĂRE; Nicolae: Aspecte etnografice ale relaţiilor romîno–maghiare în Transilvania. Făclia. XI. évf. 1956. 3082. 2.

FOSZTÓ László: A formalizáció folyamata az interetnikus kapcsolatban: esetelemzés egy cigány–magyar egymás mellett élés példáján. Antropológiai Műhely. IX. évf (1997) 1. sz. 65–61.

FOSZTÓ László: Interetnikus kapcsolat Székelyszáldoboson. Cigány–magyar egymás mellett élés. In: Boér Hunor (szerk.) Acta – 1996. II. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum–Erdővidéki Múzeum. Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1997 233–250.

FOSZTÓ László: Cigány–magyar egymás mellett élés Székelyszáldoboson. In: Bari Károly (szerk.): Tanulmányok a cigányságról és hagyományos kultúrájáról. Petőfi Sándor Művelődési Központ. Gödöllő, 1998 93–110.

FOSZTÓ László: Szorongás és megbélyegzés: a cigány–magyar kapcsolat gazdasági, demográfiai és szociokulturális dimenziói. In: Bakó Boglárka (szerk.): Lokális világok. Együttélés a Kárpát-medencében. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, 2003 83–107.

FRIED István: Magyarország nemzetiségei a korai magyar folklórgondolkodásban. Ethnographia. C. évf. (1989) 1–4. sz. 154–175.

GAGYI József (szerk.): Egy más mellett élés. A magyar–román, magyar–cigány kapcsolatokról. (Helyzet könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó. Csíkszereda, 1996

GÁLL Ernő: A vegyes lakosságú falvak kutatása. Korunk. XXX. évf. (1971) 7. sz. 1010–1014.

GÁSPÁR Kinga: A kisebbségi nyelvtervezés egy közvetett formája, a közéleti nyelvhasználat szabályozása és ennek visszhangja a kolozsvári román és magyar napi sajtóban. Néprajzi Látóhatár. XIII. évf. (2004) 3–4. sz. 113–137.

GLATZ Ferenc (ed.): Hungarians and their neighbours in modern times 1867–1950. [Magyarok és szomszédaik a legújabb korban (1867–1950).] (Social science monographs.) Highland Lakes. New Jersey, 1995