| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

BAZSÓ Zsigmond: Kint az esztenán. [Mákófalva.] Falvak Dolgozó Népe. XXXI. évf. (1975) 37. sz. 42.

BELÉNYESY Márta: Az állattartás a XIV. században Magyarországon. Néprajzi Értesítő. XXXVIII. évf. (1956) 23–59.

BUZÁS Pál: A bivaly éve. Kalotaszeg. Új sorozat, VIII. évf. (1997) 5. sz. 5.

DUNĂRE, Nicolae: A juhtartás, illetve pásztorkodás hagyományos típusai a románoknál. Ethnographia. LXXV. évf. (1964) 2. sz. 247–272.

DUNĂRE, Nicolae: Recherches ethnographiques roumaines sur l’agriculture et la vie pastorale. Acta Ethnographica. XII. évf. (1963) 1–2. sz. 179–183.

EGYED Ákos: Pásztorok. [Az erdővidéki Hatodon.] Falvak Dolgozó Népe. XXVII. évf. (1971) 38. sz. 3., 39. sz. 4., 41. sz. 3.

FERENCZ S. István: Pásztorok indulnak. [Székelydobói pásztorok a Küküllők, a Nyikó és a Gagy mentén.] Falvak Dolgozó Népe. XXXV. évf. (1979) 13. sz. 2.

FÖLDES László: A juhtartás típusai és építményei a Kárpátmedencében. Néprajzi Közlemények. II. évf. (1957) 1–2. sz. 149–156.

FÖLDES László: Rideg lótartás a székelyeknél. Néprajzi Közlemények. III. évf. (1958) 1–2. sz. 31–39.

FÖLDES László: Az erdélyi vándorpásztorok állatfajtái a XIX. sz. első felében. Műveltség és Hagyomány. (1968) 231–246.

FÖLDES László: Az ősi székely ló és rideg havasi tartása. Kistenyésztők Lapja. (1980) 9. sz. 8.

FÖLDES László: „A vándorló Erdély”. Történeti-néprajzi vizsgálatok az Erdély-Havasalföld közötti transhumance-ról. Ethnographia. XCIII. évf. (1982) 3. sz. 353–389.

GÖNYEY Sándor: Lófarokkötések Szilágy és Szatmár megyében. Ethnographia. LIII. évf. (1942) 2. sz. 148–151.

GUB Jenő: Lótartás a Sóvidéken. In: Keszeg Vilmos – Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 2. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 1994 87–99.

GUNDA Béla: A román pásztorkodás magyar kapcsolata. Nép és Nyelv. I. évf. (1941) 313–319.

GUNDA Béla: Móricz Zsigmond egyik néprajzi forrásáról. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 64.

GUNDA Béla: A barlangi állattartás kérdéséhez. Ethnographia. LXXIII. évf. (1962) 3. sz. 448–451.

GUNDA Béla: Tejoltó növények a Kárpátokban. Ethnographia. LXXVIII. évf. (1967) 2. sz. 161–175.

GUNDA Béla: Erdély pásztorélete a földrajzi nevek tükrében. Nyelvtudományi Értekezések. LXX. évf. (1970) 213–219.

GUNDA Béla: A mágikus jószágőrzés. In: Uő: A rostaforgató asszony. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest, 1989 51–70.

GYÖRFFY István: Juhtartás és tejgazdaság Kalotaszegen. Néprajzi Értesítő. XXVI. évf. (1934) 1–2. sz. 48–50.

GYÖRFFY [GYÖRFFY István]: Nomád telepűlés és szilaj pásztorkodás a székelyeknél. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 4. sz. 471–472.

HÁLA, József: Caves and shepherding. 18th–20th century data from the Carpathian Basin. Karszt és Barlang. Special Issue. (1992) 37–40.

HÁLA József: A barlangok mint „gazdasági épületek”. Barlangi állattartásra vonatkozó XVII–XX. századi adatok a Kárpát-medencében. In: Hála József: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Történeti és néprajzi dolgozatok. (Életmód és tradíció, 7.) MTA Néprajzi Kutatóintézet. Budapest, 1995 291–307.

HALÁSZ Péter: A ló és a szarvasmarha gazdasági jelentősége a moldvai magyaroknál. Studia Comitatensia. XXIV. évf. (1994) 25–35.

HALÁSZ Péter: A bukovinai székelyek állattartásáról. Néprajzi Látóhatár. V. évf. (1996) 1–2. sz. 136–172. P 1996

HANKÓ Béla: Székely lovak. Erdélyi Tudományos Intézet. Kolozsvár, 1943

HANKÓ Béla: Ősi magyar háziállataink. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara. Debrecen, é. n.

HINTZ, Johann: Das wandernde Siebenbürgen. Eine statistiche Studie, hrg. Von der Handels- und Gewerbekammer in Kronstadt. Kronstadt, 1876

HORVÁTH István: Juhtartás ugar nélkül. [Magyarózd.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 10. sz. 6.