B. E.: Székely-kivándorlás Amerikába. Ellenzék. 1901. 188. sz. BALANYI György: Kossuth terve a moldvai csángók hazatelepítésére 1842-ben. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 3–4. sz. 229–234. BARABÁS Endre: A székely kivándorlás és a Romániában élő magyarok helyzete. Közgazdasági Szemle. (1901) 25. köt. 424–452. BARTÓK Miklós: Kisebbségből szorványba. Az erdélyi magyarok menekülésének okai és beilleszkedési nehézségei Ausztriában. Korunk. 3. f. II. évf. (1991) 11. sz. 1332–1337. BENKŐ Levente: A tervszerű merénylet. Korunk. 3 f. XIV. évf. (2003) 2. sz. 88–99. CSEPELI György – ZÁVECZ Tibor: Az erdélyi menekültek személyisége. Regio. II. évf. (1991) 4. sz. 91–102. DOMOKOS Mária: Gáspár Simon Antal és a bukovinai székelyek utolsó földönfutása. Honismeret. XXIII. évf. (1995) 2. sz. 29. (h. ö.): Miért vándorolnak Amerikába a nagybáródi parasztok? Brassói Lapok. 1924. 162. sz. HAJDÚ Demeter Dénes: A moldvai csángómagyarok dél-dunántúli letelepedése. Honismeret. XIII. évf. (1985) 6. sz. 36–41. HEGEDŰS Lóránt: A magyarok kivándorlása Amerikába. Budapest, 1899 HORVÁTH István: A romániai magyar kisebbség Magyarországra irányuló mozgása. Korunk. 3 f. XIII. évf. (2002) 2. sz. 31–47. KÁPOLNÁS Mária, V.: Kísérlet a moldvai csángók hazatelepítésére. Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve. 17. (1992) 277–296. KESZI Sándor: A székelyföldi kivándorlások történelméből. Művelődés. LIV. évf. (2001) 6–9. sz. 98–100. MAGYARI Nándor László: Marasztalnak, tehát megyünk. Regio. II. évf. (1991) 4. sz. 110–120. MERK Zsuzsa: A bukovinai székelyek Bácskába telepítése egyházi források tükrében (1941–1944). In: Bárth János (szerk.): Dunáninnen–Tiszáninnen. A Duna-Tisza közén élő népcsoportok hagyományait számbavevő nemzetközi néprajzi tudományos konferencia (Baja, 1993. júl. 8–9) előadásai. (A kecskeméti Katona József Múzeum közleményei, 7.) Katona József Múzeum. Kecskemét, 1995 57–66. MERK Zsuzsa: Földkérdés és telepítés a Délvidéken (1941). Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun Megyében. (1994) 261–270. MERK Zsuzsa: A katolikus egyház és a bukovinai székely telepítés a Délvidéken. Cumania. XIV. évf. (1997) 41–64. MERK Zsuzsa: Bukovinai székelyek a Délvidéken (1941–1944). In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. II. 1997 179–190. ROTH Endre: Kivándorlás Romániából. Új Holnap. XLI. évf. (1996) 2. sz. 80–94. OBERDING József Gy.: A vándorló bukovinai magyarok. Hitel. 1939. 192–204. OLAH BOCKHORN, Elisabeth von: Wieder Daheim? Die Siebenbürger Landler zwischen Rumänien und Österreich. [Ismét itthon? Erdély vidékiek Románia és Ausztria között.] Néprajzi Látóhatár. VI. évf. (1997) 1–4. 14–23. OLÁH Sándor: Egy falu és a kivándorlás. Regio. II. évf. (1991) 4. sz. 103–109. ROTH, Harald – HAJDÚ Farkas-Zoltán: Ki mondta, mikor és milyen szándékkal? Beszélgetés a gundelsheimi Erdélyi Intézet vezetőjével. Korunk. 3 f. VI. évf. (1995) 4. sz. 43–50. SOLYMÁR Imre: Újabb adatok a bukovinai székelyek áttelepítésének gazdasági hátteréhez. Néprajzi Látóhatár. V. évf. (1996) 1–2. sz. 122–130. SOLYMÁR Imre: A legtávolabbi bukovinai székely kirajzás: Boldogasszonyfalva, Brazília. Néprajzi Látóhatár. V. évf. (1996) 3–4. sz. 1–14. ZORN Antal: A bukovinai székelyek letelepítése Bács-Kiskun megyében. Honismeret. XV. évf. (1987) 2. sz. 46–48. ZORN Antal: A székelyek betelepítése Csátaljára, Garára és Vaskútra. Bács-Kiskun Megyei Honismereti Közlemények. (1986) 5–6. sz. 75–80. |