BAKOSS Lajos: Babonák. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 4. sz. 177–178. BALÁSY Dénes: Udvarhely-megyei babonák. Ethnographia. VI. évf. (1895) 1. sz. 53–55. BALÁSSY Dénes: Varázs ige. Magyar Nyelvőr. XI. évf. (1882) 1. sz. 38. BALÁZS Lajos: Jézus képe a búzaszemen. Kersztény gabonakultusz-maradvány Csíkszentdomokoson. Művelődés. XLVI. (XLIII.) [XLVII.!] évf. (1994) 2. sz. 35–37. BALÁZS Lajos: Jézus képe a búzaszemen. Honismeret. XXIII. évf. (1995) 1. sz. 22–27. BALÁZS Lajos: Jézus képe a búzaszemen. Keresztény gabonakultusz-maradvány Csíkszentdomokoson. Művelődés. LI. évf. (1998) 7–8. sz. 138–140. BALÁZS Lajos: Jézus képe a búzaszemen. Keresztény gabonakultusz-maradvány Csíkszentdomokoson. In: L. Imre Mária (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében III. (Dunántúli Dolgozatok (D) Néprajzi Sorozat, 3.) Pécs, 2000 77–82. BALÁZS Márton: Szilágysági néprajzi adalékok. Ethnographia. II. évf. (1891) 5. sz. 200–209. P 1891 (dr. bányai) [BÁNYAI János]: Kígyószag a szobában. Falvak Dolgozó Népe. XXIV. évf. (1968) 22. sz. 7. BARTA Ignác: Babonák és babonás hiedelmek a Székelyföldön. Hon és Külföld. (1866) 832–834. BARTÓK Jenő: Babonák. [Patóháza.] Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 5. sz. 233., 12. sz. 572.; XIV. évf. (1885) 6. sz. 284.; XV. évf. (1886) 6. sz. 279–280., 10. sz. 471.; XVII. évf. (1888) 11. sz. 515–516.; XVIII. évf. (1889) 8. sz. 371–372.; XIX. évf. (1890) 3. sz. 139.; XXI. évf. (1892) 10. sz. 476. BÉLTEKI Emőke: A víz jelképei a szatmárnémeti rémhírekben. Művelődés. LIV. évf. (2001) 1. sz. 19–21. BÉLTEKI Emőke: A sötétség és a vér jelképei a szatmárnémeti rémhírekben. Művelődés. LIV. évf. (2001) 10. sz. 19–21. BENKŐ András: Háromszéki babonák. Ethnographia. II. évf. (1891) 9. sz. 357–363. BORCSA Mihály: Babonák. Magyar Nyelvőr. IV. évf. (1875) 11. sz. 517., 12. sz. 557. (cseke) [CSEKE Péter]: Miért nevezzük el folyókról a kutyákat? Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 47. sz. 7–8. CZÉGÉNYI Dóra: Hiedelem és hiedelemszöveg mint reprezentáció. In: Czégényi Dóra – Keszeg Vilmos (szerk.): Emberek, szövegek, hiedelmek. Tanulmányok. (Kriza Könyvek, 7.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2001 141–206. CZÉGÉNYI Dóra: Hiedelmek az emlékezés rostájában. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 3. sz. 22–29. CSŐGÖR Enikő: Rontáshiedelmek Tordatúrban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1995) 1. sz. 29–38. DOBY Imre: Babonák. [Szatmár.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 11. sz. 518. FARAGÓ József: Szüntelen harcban a babonák ellen. Művelődési Útmutató. VII. évf. (1954). 2. sz. 48. FILIMON Aurél: Beszterczevidéki oláh babonák. Ethnographia. XXIII. évf. (1912) 343–348. FÜLÖP Adorján: Babonák. [Háromszék.] Magyar Nyelvőr. IX. évf. (1880) 1. sz. 36–37. GAÁL István: Az állatok jellemének összefüggése a róluk szóló erdőháti babonákkal. Ethnographia. XX. évf. (1909) 287–294. GAÁL István: Babonák. Ethnographia. XXXIX. évf. (1928) 1. sz. 55–57. GACSÓ Kálmán: Babonák. [Tasnád.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 8. sz. 377. GAGYI József: A paraszti hiedelemvilág bomlása. Korunk. XXXVI. évf. (1977) 6. sz. 457–459. GUB Jenő: Növényekkel kapcsolatos hiedelmek és babonák a Sóvidéken. Néprajzi Látóhatár. III. évf. (1994) 3–4. sz. 193–198. GYÖRFFY István: Babonás hiedelmek és szokások a feketekörösvölgyi magyaroknál. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz. 81–89. H. I. [HORVÁTH István]: Vakhit az alapja a „sükethétnek” is. [Magyarózd.] Falvak Népe. V. évf. (1949) 45. sz. 6. |