| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

BALASSA Iván: A fejbenézés. Ethnographia. CVII. évf. (1996) 1–2. sz. 41–51.

BALÁSY Dénes: Székely kincsásó babonák Ethnographia. VIII. évf. (1897) 4. sz. 296–298.

BALÁSY Dénes: Udvarhely vármegyei babonák. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 1. sz. 40–42.

BALÁZS Lajos: A fekete mágia interetnikus vonatkozásai Csíkszentdomokoson. Művelődés. L. évf. (1997) 4. sz. 38–39.

BALÁZS Lajos: A fekete mágia interetnikus vonatkozásai Csíkszentdomokoson. In: Eperjessy Ernő – Grin Igor – Krupa András (szerk.): Az együttélés évezrede a Kárpát-medencében. (A Duna-medence népei együttélésének tükröződése a néphagyományban. – A VI. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1996 október 2–3–4.) Békéscsaba–Debrecen, 1998 383–385.

BALÁZS Lajos: A holdfogyatkozásra született gyermek mágikus gyógyítása Csíkszentdomokoson. In: Új könyvműhely. Ötéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. Csíkszereda, 1998 93–101.

BENDE Szende: Mágia a 21. században. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 3. sz. 73–74.

BERZE NAGY János: Kővel, gallyal behányt halmok. Ethnographia. LIV. évf. (1943) 3–4. sz. 251–252. P 1943

BOSNYÁK Sándor: Szem megnézte, szű megszerette. Az igézés a moldvai, gyimesvölgyi és bukovinai magyaroknál. Örökség. (1992) 2. sz. 1–5.

CSOMA Gergely: A moldvai csángómagyarok szerelmi varázslásairól. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Magyar Néprajzi Társaság. Budapest, 1991 634–647.

CSOMA Gergely: A moldvai magyarok varázslásairól. Néprajzi Látóhatár. I. évf. (1992) 1–2. sz. 139–142.

CSOMA Gergely: A moldvai csángó magyarok szerelmi varázslása. In: S. Lackovits Emőke (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében. II. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Laczkó Dezső Múzeuma–Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke. Veszprém–Debrecen, 1997 180–223.

DIÓSZEGI Vilmos: Dobbal való kötés, oldás. Néprajzi Közlemények. II. évf. (1957) 1–2. sz. 128–134.

DIÓSZEGI Vilmos: „Visszafelé számláló” ráolvasások. Néprajzi Közlemények. II. évf. (1957) 3–4. sz. 162–173.

DIÓSZEGI Vilmos: Az „agos gyerek” a bukovinai székelyeknél. Néprajzi Közlemények. V. évf. (1960) 1. sz. 87–92.

FILIMON Aurél: Beszterczevidéki oláh ráolvasások és rontások. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 2. sz. 95–103.; 3. sz. 167–169.; 4. sz. 227–234.; 5. sz. 284–291.; 6. sz. 348–357.

FÓRIKA Éva: Népi hiedelmek Heveder faluban. Honismeret. XXIX. évf. (2001) 2. sz. 32–35.

FÜVESSY Anikó: A boszorkány felismerése Szent György-nap előtt talált kígyó segítségével. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 4. sz. 91–98.

FÜVESSY Anikó: Igézés és gyógyítása a Fekete-Körös vidékén. In: Varia ethnographica et folkloristica. 1997 48–55.

FÜVESSY Anikó: Nézéssel való rontás (igézés) és gyógyítása a Fekete-Körös vidékén. Néprajzi Látóhatár. VI. évf. (1997) 1–4. sz. 560–567.

GABNAY Ferencz, H.: A rontó-bábú. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 7. sz. 123–126.

GUNDA Béla: Egy magyar varázsige múltja. In: Uő: A rostaforgató asszony. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest, 1989 85–99.

GUNDA Béla: Vajvarázsló énekek. In: Uő: A rostaforgató asszony. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest, 1989 101–117.

GYÖRFFY István: A bűbájolás a moldvaiaknál. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz. 169.

HEGYELI Attila: A varázsvessző. Művelődés. LII. évf. (1999) 5. sz. 11–14.; LIII. évf. (2000) 2. sz. 23–24.

HERRMANN Antal: A köröm a néphitben. Ethnographia. IV. évf. (1893) 4–6. sz. 117–130.

HERRMANN Antal: Potló adatok a körömről való néphithez. Ethnographia. IV. évf. (1893) 7–9. sz. 248–250.

HERRMANN Antal: Az idővarázslás a magyar s egyéb hazai népek hitében. Ethnographia. VI. évf. (1895) 3. sz. 198–205.

HORVÁTH István: A szentbot. A táltos. Részlet Magyarózd monográfiája Hiedelmek, varázslások, tilalmak című fejezetéből. Művelődés. XXII. évf. (1969) 6. sz. 46.

KERTÉSZ Manó: Boszorkányság. (Adalékok nyelvünk műveltségtörténeti emlékeihez.) Magyar Nyelvőr. XL. évf. (1911) 2. sz. 49–56., 3. sz. 97–103.