| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

ALBERT Ernő: Boszorkányos dógok. Romámiai Magyar Szó. 1995. szept. 16–17., 23–24., szept. 30–okt. 1., okt. 14–15., okt. 21–22.

BOKOR Zsuzsanna: Parázna, prostituált, szerelmi varázsló vagy boszorkány. Egy háromszéki boszorkányper a 18. század végén. In: Borbély Éva – Czégényi Dóra (szerk.): Változó társadalom. (Kriza Könyvek, 1.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 1999 73–90.

BOKOR Zsuzsanna: Nemi szerepek egy 18. századi boszorkányperben. Lélekjelenlét. I. évf. (2000) 4. sz. 61–67.

BOKOR Zsuzsa: Történelmek – levéltárak – boszorkányok. A boszorkányperek kutatásának problémái. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 12.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2002 47–52.

BOKOR Zsuzsa: Bűnné beszélt szexualitás. Egy 18. századi büntetőper diskurzuspolitikája. In: Pócs Éva (szerk.): Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről, IV.) Balassi Kiadó. Budapest, 2003 583–603.

BOGÁTS Dénes, Cs.: Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17–18. században. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1998. II. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum. Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1999 91–100.

BOGÁTS Dénes, Cs.: Sepsiszentgyörgy története. Háromszéki boszorkányok. Az első székely huszárezred. Albert Könyvkiadó. Sepsiszentgyörgy, 2000

CSŰRY Bálint: A kolozsvári boszorkányok. Magyar Nép. (1921) 4. sz.

DÖMÖTÖR Sándor: A boszorkányok gyülése a magyar néphitben. Ethnographia. L. évf. (1939) 3–4. sz. 210–221.

FARAGÓ József: Boszorkányok és más rosszak. Faragó József és Fábián Imre Bihari népmondák című, megjelenés előtt álló kötetéből. Kelet–Nyugat. VI. évf. 1995. 3. sz. 26–28.

GYALUI Farkas: Boszorkányperek Kolozsvárt. Budapesti Hírlap. 1911. 90. sz.

IKLÓDI András: A magyarországi boszorkányüldözés történeti alakulása. Ethnographia. XCIII. évf. (1982) 2. sz. 292–298.

KENÉZ Győző: Tűzlopás – XVII. századi boszorkányperben. Ethnographia. LXXVII. évf. (1966) 3. sz. 451–452.

KIRÁLY Pál: A magyar boszorkányok. (Komáromy Andor oklevéltára nyomán.) Erdélyi Múzeum. XXVIII. évf. (1911) 3. sz. 165–169.

KISS András: Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta és a jegyzeteket összeállította Kiss András. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest–Kolozsvár, 1998

KLANICZAY Gábor: Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz. 257–295.

KLANICZAY Gábor: Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. In: Antropológiai írások 22. MTA Néprajzi Kutató Csoport. Budapest, 1988 258–295.

KLANICZAY, Gábor: Witch-hunting in Hungary: Social or Cultural Tensions? Acta Ethnographica Hungarica. XXXVII. évf. (1991–1992) 1–4. sz. 67–91.

KLANICZAY Gábor – KRISTÓF Ildikó – PÓCS Éva (összeáll.): Magyarországi boszorkányperek. I–II. (Kisebb forráskiadványok gyűjteménye l–2.) MTA Néprajzi Kutató Csoport. Budapest, 1989

KOLUMBÁN Samu: Boszorkány-avatás. (Hunyadmegyei Hosdátkon.) Ethnographia. XII. évf. (1901) 6. sz. 279–281.

KOMÁROMY Andor: A kolozsvári boszorkányperekről. Erdélyi Múzeum. XVIII. évf. (1901) 4. sz. 185–201.

KOMÁROMY Andor: Hogyan ismerte fel a magyar nép a boszorkányokat? Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 348–354.

KOMÁROMY Andor: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest, 1910

KOMÁROMY András: A legrégibb magyar nyelvű ítélet boszorkánypörben. Budapesti Hírlap. 1901. márc. 13.

KOMÁROMI Tünde: Hat boszorkány rontásai. Kolozsvár, 1854. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk): Életutak és életmódok. (Kriza Könyvek, 15.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2002 5–41.

MOLNÁR É.: Boszorkányperek Magyarországon a XVII–XVIII. században. Budapest, 1942

PATAKI József: Boszorkányperekről mai szemmel. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 5. sz. 35–37.

PATAKI József: Boszorkányperekről mai szemmel. Művelődés. LI. évf. (1998) 7–8. sz. 109–112.

PÓCS Éva: Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz. 177–256.

PÓCS Éva: Fairies and witches at the boundery of South-Eastern and Central Europe. [Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán.] FF Communications. (1989) 243. sz.