| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

BALÁZS Lajos: A népmesei gyermekeszmény és a csíkszentdomokosi gyermekszeretet párhuzamai. Néprajzi Látóhatár. X. évf. (2001) 1–4. sz. 103–110.

BALOGH Edgár: Hármas igen Benedek Elek időszerűségére. Művelődés. XXXII. évf. (1979) 9. sz. 36–38.

BANÓ István: Három archaikus mesei stíluselem generatív nyelvelméleti megvilágításban. Ethnographia. XCII. évf. (1981) 1. sz. 1–13.

BÁRKÁNYI János: Az „állatok királya” a magyar népmesékben. Ethnographia. LXXII. évf. (1961) 3. sz. 358–384.

BARTOS Endre: Háryjánoskodás vagy népi mesemondás. Művelődés. XXX. évf. (1977) 5. sz. 46–47.

BENEDEK, Katalin: Catalogue of hungarian folktales. Acta Ethnographica. XXXVI. évf. (1990) 1–4. sz. 271–277.

BENEDEK Róza: Bolond Istók. Ethnographia. XXII. évf. (1911) 72–80.; 142–148.

BERZE NAGY János: Hóvető Gergely és mesei rokonai. Ethnographia. XXXI. évf. (1920) 1–6. sz. 36–40.

BERZE NAGY János: A kis kondás meg a medve. (Hozzászólás egy bírálathoz.) Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz. 163–166.

BINDER Jenő: Polyphemos a népmesékben. Ethnographia. XXIII. évf. (1912) 79–93. P 1912

BINDER Jenő: Magyar adalékok Antti Aarne-nak: „Az égből jött ember”-ről szóló mesetanulmányához. Ethnographia. XXX. évf. (1919) 1–6. sz. 106–111.

DÉGH Linda: Adatok a mesekeret jelentőségéhez. Ethnographia. LV. évf. (1944) 3–4. sz. 130–139.

DÉGH Linda: Népmese és ponyva. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 2. sz. 68–72., 4. sz. 143–147.; LXXI. évf. (1947) 1. sz. 4–7., 2. sz. 43–45., 3. sz. 88–92.

DÉGH, Linda: Some questions of the social function of storytelling. Acta Ethnographica. VI. évf. (1957) 1–2. sz. 91–147.

ELEK Oszkár: A jávorfa meséje. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 1. sz. 14–31. P 1914

ELEK Oszkár: Petőfi Sándor „János vitéz”-e és a népmesék. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 4–5. sz. 168–190.

ERDÉSZ Sándor: A cigány népmesékről. Ethnographia. CVII. évf. (1996) 1–2. sz. 167–174.

FÁBIÁN Imre: Koczkás Sándor, kiskereki mesemondó. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 7. sz. 36.

FÁBIÁN Imre: Népmesék gyűjtése Biharban. In: Ujváry Zoltán – Eperjessy Ernő – Krupa András (szerk.): Nemzetiség – identitás. A IV. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai, Békéscsaba 1990. okt. 5–7. Ethnica Kiadó. Debrecen–Békéscsaba, 1991 162–164.

FARAGÓ József: Népmesék hőse: Petőfi. Márciusi cikk helyett. Puszták népe. II. évf. (1947) 1. sz. 1–3.

FARAGÓ József: Talpraesett szegényemberek. Utunk. III. évf. (1948) 22. sz. 8.

FARAGÓ József: Kisiratosi népköltészet. Utunk XII. évf. (1957) 28. sz. 4. P 1957

FARAGÓ József: Mi legyen falun a népmesével? Művelődés. XI. évf. (1958) 7. sz. 46–47.; 8. sz. 65–66.; 9. sz. 21–22.

FARAGÓ József: Bágyi János meséi. Korunk. XVIII. évf. (1959) 5. sz. 762–767.

FARAGÓ József: Creangă egyik meséje a moldvai csángó népköltészetben. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IV. évf. (1960) 1–2. sz. 83–103.

FARAGÓ József: Egy moldvai csángó Ludas Matyi-mese. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IV. évf. (1960) 3–4. sz. 255–268.

FARAGÓ József: Benedek Elek ca povestitor (1859–1929). In: Anuarul Muzeului etnografic al Transilvaniei pe anii 1959–1961. Cluj-Napoca, 1963 298–299.

FARAGÓ József: Kínai mesegyűjtő Tekén. Utunk. XIX. évf. (1963) 12. sz. 4.

FARAGÓ József: Kétnyelvű mesemondóink. Korunk. XXIII. évf. (1964) 8. sz. 1174–1180.

[FARAGÓ József] [A Lúdas Matyi román népmese-mintájáról.] Korunk. XIII. évf. (1964) 859.