ALEXICS György: Egy régi oláh jövevényszó. Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 4. sz. 198–200. ALEXICS György: Véré, vésár. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 5. sz. 234–235. ALEXICS György: Buksi. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 10. sz. 468. ALEXICS György: Tretina. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 3. sz. 135–136. ALEXICS György: Néhány észrevétel a román nyelv magyar jövevényszavaihoz. Magyar Nyelvőr. XXXIX. évf. (1910) 1. sz. 34–36. ALEXICS György: A katonaságra vonatkozó kölcsönszók az oláhban s a magyar nyelvben. Magyar Nyelv. VII. évf. (1911) 5. sz. 211–214. ÁSBÓTH Oszkár: A székely csinálmány. Magyar Nyelvőr. XXIX. évf. (1900) 1. sz. 6–10. BAKOS Ferenc: Boér – vecsin. Magyar Nyelv. LXVII. évf. (1971) 2. sz. 211–212. BAKOS Ferenc: A magyar nyelv régebbi román elemei és a közvetlen nyelvi érintkezésen alapuló szókölcsönzés néhány kérdése. Nyelvtudományi Közlemények. LXXIII. évf. (1971) 1. sz. 65–111. BAKOS Ferenc: Újabb adalékok a magyar nyelv régebbi román elemeinek történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények. LXXIV. évf. (1972) 2. sz. 335–348. BAKOS Ferenc: Kiegészítések Márton Gyula–Péntek János–Vöő István „A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai” (Bukarest, 1977. Kriterion) című munkájának XX. századi anyagához. Magyar Nyelv. LXXVI. évf. (1980) 4. sz. 479–483. BAKOS Ferenc: Summár ’erdőőr’ és többszörös átvételű társai. Magyar Nyelvőr. CV. évf. (1981) 1. sz. 101–102. BAKOS Ferenc: Pont. Magyar Nyelv. LXXVIII. évf. (1982) 4. sz.459–460. BAKOS Ferenc: A magyar szókészlet román elemeinek története. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1982 BEKE Ödön: Néhány szláv jövevényszóról. Magyar Nyelvőr. LXIV. évf. (1935) 1–3. 40–41. BEKE Ödön: Picus, micus. Magyar Nyelvőr. LXIV. évf. (1935) 4–6. 82. BENŐ Attila: Az expresszivitás változásai román eredetű kölcsönszavainkban. Magyar Nyelv. XCVI. évf. (2000) 4. sz. 436–445. BENŐ Attila: Kölcsönszó és jelentésmező-módosulás (a magyar–román nyelvi érintkezés alapján). Magyar Nyelv. XCVII. évf. (2001) 4. sz. 446–459. BITAY Árpád: Újabb szempontok és adatok a román nyelv magyar elemeinek kutatásához. Adalékok a román nyelv székely-magyar eredetű szavaihoz. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1929 619–632. FARAGÓ József: Mihai Eminescu román népköltési gyűjteményének magyar kölcsönszavai. Erdélyi Múzeum. LIV. évf. (1992) 1–4. sz. 110–114. GÁLDI László: A román nyelv magyar elemeinek történeti időrendjéhez. Magyar Nyelvőr. LXXI. évf. (1947) 4. sz. 157–159. GÁLDI László: Rumén cios < magyar csősz. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 3. sz. 319–320. GUNDA Béla: Magyar–szláv szó- és tárgytörténeti kapcsolatok. Magyar Nyelvőr. LXXXIX. évf. (1965) 4. sz. 476–479. HOLZTRÄGER, Fritz: Erdélyi szász hatert: magyar határ. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. II. évf. (1958) 1–4. sz. 63–73. HORGER Antal: Két oláh jövevényszavunk. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 10. sz. 546–549. HORGER Antal: Három szász jövevényszó. Magyar Nyelvőr. XXXII. évf. (1903) 6. sz. 309–311. KOVÁCS Júlia, B.: Román kölcsönszók a domokosi nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 2. sz. 277–293. MÁRTON Gyula: A moldvai csángó nyelvjárás szókincsét ért román nyelvi hatásról. Magyar Nyelv. LII. évf. (1956) 1. sz. 92–100. MÁRTON Gyula: Adalékok a bilingvizmus kérdéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IV. évf. (1960) 3–4. sz. 269–296. MÁRTON Gyula: Román kölcsönszók a Fekete-Körös völgye magyar tájszólásában. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 2. sz. 277–287. |