| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

BALASSA József: Kérdőív a magyar nyelvjárások statisztikájához. Budapest, é. n.

BALASSA József: A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1891

BALASSA József: A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. (Kivonat Balassa József deczember 1-én bemutatott értekezéséből.) Akadémiai Értesítő. II. évf. (1891) 1. sz. 40–42.

BALASSA József: A nyelvjárások összehasonlítása. Magyar Nyelvőr. XXI. évf. (1892) 1. sz. 21–24.

BALASSA József: A székely nyelvjárások osztályozása. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 6. sz. 275–277.

BALASSA József: A magyar nyelvjárások keletkezése. Ethnographia. IX. évf. (1898) 3. sz. 185–196.; 4. sz. 282–293.; 5. sz. 341–348.

BALASSA József: A magyar nyelvjárások keletkezése. Budapest, 1898

BALASSA József: Nyelvjárásaink ügye és teendőink. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 7. sz. 291–305., 8. sz. 337–349.

BALASSA József: Nyelvjárásaink ügye és teendőink. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 5.) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1905

BALOGH Lajos: A mai magyar nyelvjárások irodalma 1959-től 1968-ig. Magyar Nyelv. LXV. évf. (1969) 3. sz. 351–361.

BENKŐ Lóránd: A régi magyar nyelvjárások. Magyar Nyelvőr. LXXX. évf. (1956) 2. sz. 244–251.

BENKŐ Lóránd: Nyelvjáráskutatás és településtörténet. Magyar Nyelvőr. XCI. évf. (1967) 4. sz. 455–464.

BENKŐ Lóránd: Az Árpád-kori magyarság nyelvföldrajzi helyzete. Magyar Nyelv. XCII. évf. (1996) 4. sz. 399–403.

BÁRCZI Géza: A nyelvjáráskutatás újabb eredményei és feladatai. Magyar Nyelv. LX. évf. (1964) 1. sz. 3–19.

CSŰRY Bálint: Köppen Péter közlései Adelung Frigyeshez a magyar nyelvjárásokról. Magyar Nyelv. XXVII. évf. (1931) 5–6. sz. 147–150.

CSŰRY Bálint: Szóhangsúly-eltérés a magyar népnyelvben. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 7. sz. 213–214.

ÉDER Lajos: Éder József Károly a nyelvjárásokról, a jövevény- és idegen szavakról. Magyar Nyelvőr. XCVIII. évf. (1974) 2. sz. 150–156.

ERDÉLYI Lajos: Nyelvjárásaink tanulmányozásához. Magyar Nyelvőr. XXXII. évf. (1903) 7. sz. 370–376., 8. sz. 423–426., 9. sz. 490–496.

ERDÉLYI Lajos: A székelyek eredete nyelvjárásaik alapján. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz. 37–46.

ERDÉLYI Lajos: Az udvarhelymegyei székelység és a nyugati magyarság nyelvi összefüggése. Magyar Nyelv. XIII. évf. (1917) 5–6. sz. 196–201., 7–8. sz. 225–230.

ERDÉLYI Lajos: A székely nyelvjárásokhoz és a telepedéstörténethez. Magyar Nyelv. XV. évf. (1919) 3–6. sz. 72–77.

ERDÉLYI Lajos: Az udvarhelymegyei székelység és a többi magyarság nyelvi kapcsolatai. Magyar Nyelv. XXII. évf. (1926) 1–2. sz. 14–21.; XXIII. évf. (1927) 3–6. sz. 176–186.

ERDÉLYI Lajos: A székelyek eredete nyelvjárásaik alapján. Budapest, 1928

FODOR Katalin – HUSZÁR Ágnes: Magyar nyelvjárások presztízsének rangsora. Magyar Nyelv. XCIV. évf. (1998) 2. sz. 196–210.

GÁLFFY Mózes: A népnyelvkutatás és a nagyközönség. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 90–93.

GÁLFFY Mózes: Szempontok a nyelvjárások hangrendszerének vizsgálatához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. II. évf. (1958) 1–4. sz. 139–156.

GÁLFFY Mózes: Megjegyzések az egyezményes hangjelölés kérdéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. II. évf. (1958) 1–4. sz. 193–198.

GÁLFFY Mózes: A nyelvjárástan időszerű kérdései és a nyelvoktatás. Korunk. XLIV. évf. (1985) 10. sz. 811–815.

GERGELY Piroska, B.: Az Erdélyi magyar szótörténeti tár használhatósága a beszélt nyelv történeti vizsgálatában. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXXIV. Debrecen, 1997 65–74.

HIDVÉGI Andrea, P. – PAPP László: Magyar nyelvjárási tanulmányaink 1945-től 1958-ig. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 2. sz. 288–302., 3. sz. 434–441., 4. sz. 551–559.