| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

ALEXICS György: Viganó. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 3. sz. 129.

ALEXICS György: Lárma. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 9. sz. 424–425.

ÁRVAY József: Az üver tájszó mai gyergyói jelentései. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz. 96–99.

ÁSBÓTH Oszkár: Zabola. Nyelvtudományi Közlemények. XXXII. évf. (1902) 3. sz. 361–368.

BAJÁN Miksa: Szatmármegyeiek. [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. XXV. évf. (1896) 8. sz. 383.

BAKÓ Elemér: Egy magyar szócsalád: hopp, hoporcs, hömpölyög, hederít. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv IV. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet. Debrecen–Kolozsvár, 1942 51–70.

BAKÓ Elemér: Egy magyar szócsalád: hopp, hoporcs, hömpölyög, hederít. (Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből.) Debrecen, 1943

BAKOS Ferenc: Fustély. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 2–4. sz. 250–255.

BAKOS Ferenc: Hurbol. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 4. sz. 448–449.

BAKOSS Lajos: Érmellékeiek. [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 9. sz. 425., 10. sz. 472–473.

BALASSA Iván: Csüg-büg ~ csög-bög. Magyar Nyelv. XXXVIII. évf. (1942) 2. sz. 116–117.

BALASSA Iván: Gaj~Gajd~Gac. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz. 478–479.

BALASSA Iván: Kabala. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 1–2. sz. 130–133.

BALASSA Iván: Takarás és marokverés. Ethnographia. LVI. évf. (1945) 1–4. sz. 26–30.

BALOGH Ödön: Alivor, árió. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 5–6. sz. 166.

BALOGH Ödön: Hësdát. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 4. sz. 261–262.

BARTHA Katalin, D.: Cakó, gagó, gagólya, gólya. Magyar Nyelv. XLIX. évf. (1953) 3–4. sz. 463–466.

B. Zs. [BÁTKY Zsigmond]: A száldobhoz. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 8. sz. 144–145.

BÁTKY Zsigmond: A magyar „szoba” történetéhez. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 2. sz. 76–79.

BÁTKY Zsigmond: A „gógány” eredetéhez. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 2. sz. 81–82.

BÁTKY Zsigmond: A „pest”-hez. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 1. sz. 28–33.

BÁTKY Zsigmond: „Tülök” szavunkhoz. Néprajzi Értesítő. XXV. évf. (1933) 1–2. sz. 36–38.

BÁTKY Zsigmond: Mulatóerdő, nyugalomasztal, gomboskert. Néprajzi Értesítő. XXV. évf. (1933) 1–2. sz. 43–44.

BÁTKY Zsigmond: Három tárgynévmagyarázat. Néprajzi Értesítő. XXVI. évf. (1934) 3–4. sz. 108–111.

BÁTKY Zsigmond: Tárgynévmagyarázatok. Néprajzi Értesítő. XXVII. évf. (1935) 1–4. sz. 10–18.; XXVIII. évf. (1936) 1–4. sz. 99–108.; XXIX. évf. (1937) 1–2. sz. 71–84.

BÁTKY Zsigmond: Tárgynévmagyarázati adalékok. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 2–3. sz. 289–301.; XLIX. évf. (1938) 3–4. sz. 416–420.; L. évf. (1939) 1–2. sz. 154–159.

BEDEKOVICH Lajos, K.: Sánc. Magyar Nyelv. XX. évf. (1924) 1–3. sz. 28–29.

BEDEKOVICH Lajos, K.: Pipárka. Magyar Nyelv. XXI. évf. (1925) 7–8. sz. 197.

BENKŐ Lóránd: Csokán. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 1. sz. 78.

BEKE Ödön: Összetétel-egyezések. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz. 35–36.