| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

ALEXICS György: Almanevek. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 1. sz. 17–19.

BÁTHORI János: Növénynevek az alsófehérvármegyei Magyarlapádról. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 7–8. sz. 262–264.

BEKE Ödön: Az orgonafa neve. Magyar Nyelvőr. LIX. évf. (1930) 7–8. sz. 215–216.

BEKE Ödön: Füge. Magyar Nyelvőr. LIX. évf. (1930) 7–8. sz. 216.

BEKE Ödön: Egres, piszke, köszméte. Magyar Nyelvőr. LIX. évf. (1930) 9–10. sz. 224–226.

BEKE Ödön: Két régi növénynév. Magyar Nyelvőr. LXIII. évf. (1934) 5–7. sz. 84–89.

BEKE Ödön: Pótlás. Magyar Nyelvőr. LXIII. évf. (1934) 8–10. sz. 132.

BEKE Ödön: Régi és népies növénynevek. Magyar Nyelvőr. LXIV. évf. (1935) 1–3. sz. 12–18.

BEKE Ödön: Népetimológia a magyar növénynevekben. Magyar Nyelv. LVI. évf. (1960) 2. sz. 264–267., 3. sz. 399–406., 4. sz. 477–481.

CSERGŐ Bálint: Sürgető feladat. [A népi növénynevek gyűjtése.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 13. sz. 4.

CSŰRY Bálint: Növénynevek Bogdánfalváról. (Mutatvány moldvai csángó népnyelvi gyűjtésemből.) Magyar Nyelv. XXIX. évf. (1933) 7–8. sz. 249–251., 9–10. sz. 316–321.

HŐHN Mária – PRISZTER Szaniszló: A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok (XVII–XVIII. század) és növényneveik. Magyar Nyelvőr. CXXV. évf. (2001) 1. sz. 68–73.

KICSI Sándor András: Nádiveréb, kásavirág, burján. Magyar Nyelvőr. CXIII. évf. (1989) 3. sz. 349–351. P 1989

KÓSA László: Pityóka. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 2. sz. 203–205.

(magyari) [MAGYARI Lajos]: Őszi gombász kalauz (X. r.). [Kovászna megyei népi gombanevek.] Megyei Tükör. 1976. szept. 17.

MÁRTON Béla: Gyógy- és mérgező növények nevei Szováta-Szakadátról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz. 143–146.

MOESZ Gusztáv: Székely és csángó növénynevek. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 1. sz. 29–34.

MURÁDIN László: Adatok a muskátli elnevezéseinek szóföldrajzához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz. 75–81.

MURÁDIN László: A ’burgonya’ és a ’csicsóka’ erdélyi elnevezéseinek szóföldrajzi és jelentésbeli összefüggéseihez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIX. évf. (1975) 1. sz. 7–16.

MURÁDIN László: Néhány növénynév erdélyi nyelvföldrajza. In: Teiszler Pál (szerk.): Nyelvészeti Tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980 119–129.

MURÁDIN László: Néhány gazdasági növénynév belső és területi összefüggéseihez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVI. évf. (1982) 1. sz. 115–123.

MURÁDIN László: Nyelvföldrajzi adatok a kukorica szókincséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXII. évf. (1988) 1. sz. 19–42.

MURÁDIN László: Virág- és növénynevek. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIV. évf. (1990) 1. sz. 27–45.

PÁL András: Csángó növénynevek. [Tatrang.] Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 8. sz. 376–377., 9. sz. 379–380.

PARÁSZKA Gábor: Növénynevek. [Fogaras.] Magyar Nyelvőr. XXXIX. évf. (1910) 7. sz. 333.

PÉNTEK János: Adalékok a román eredetű népi növényneveink ismeretéhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVIII. évf. (1974) 1. sz. 98–102.

PÉNTEK János: Rendszerszerűség és produktivitás a Phaseolus népi terminológiájában. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXII. évf. (1978) 2. sz. 175–190.

RÁCZ János: Agármony és bakszakáll. Magyar Nyelvőr. CXXIV. évf. (2000) 1. sz. 118–125.

RÁCZ János: Húr szavunk a növénynevekben. Magyar Nyelvőr. CXXIV. évf. (2000) 2. sz. 239–247.

RÁCZ János: Állatnevek a botanikában. Magyar Nyelvőr. CXXIV. évf. (2000) 3. sz. 329–339.