| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

–én: Mit jelent a „székely” nevezet? Ethnographia. IX. évf. (1898) 5. sz. 397–398.

ALEXICS György: Csángó. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 8. sz. 349–352.

ALEXICS György: Oláh. Román. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 9–10. sz. 401–408.

BENKŐ Lóránd: A székely néprésznév ómagyar történetéhez. Magyar Nyelv. XCVIII. évf. (2002) 3. sz. 257–265.

HASAN Eren – PAIS Dezső: A székely név magyarázatához. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 3. sz. 205–209.

HORGER Antal: A csángó név eredetéhez. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 9. sz. 418–421.

HORGER Antal: Oláh és olasz. Magyar Nyelv. XXI. évf. (1925) 7–8. sz. 175–180.

KESZTHELYI Miklós: Román és oláh. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 9–10. sz. 417.

KOVÁCS Márton: A csángó név eredete. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz. 34.

KRISTÓ Gyula: A székely népnév első vokálisának milyenségéről. Magyar Nyelv. XCIX. évf. (2003) 4. sz. 468–470.

MELICH János: A székely és csángó név eredete. Nyelvtudományi Közlemények. XXXV. évf. (1905) 3–4. sz. 479–480.

RÁSONYI László: A székely név eredete. Magyar Nyelv. LVI. évf. (1960) 2. sz. 186–194.

MÁRTON Gyula: Adatok a moldvai csángó nyelvjárást ért román hatáshoz. Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 3. sz. 363–366.

SZŐCS István: Tisztázott-e a székely népnév? Korunk. XXXVIII. évf. (1979) 7–8. sz. 607–609.

VERES Ferencz: Honnan vették a csángók nevüket? Magyar Nyelvőr. XIV. évf. (1885) 11. sz. 519.