| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

ALEXANDRU, Tiberiu: Bartók Béla és a román népzene. Korunk. XXIX. évf. (1970) 8. sz. 1164–1167.

ALMÁSI István (szerk.): Seprődi István válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1974

ALMÁSI István: Kocsis Lajos századeleji népzenegyűjtése. In: Zemetudományi írások. 1980 271–297.

ALMÁSI, István: Béla Bartók şi dezvoltarea etnomuzicologiei. Anuarul de folclor. I. évf. (1980) 158–164.

ALMÁSI, István: Principiile lui Bartók şi Brăiloiu privind metoda de culegere a folclorului. Anuarul de folclor. II. évf. (1981) 18–27.

ALMÁSI, István: Béla Bartók – etnomuzicologul. Făclia. XXXVII. évf. (1981) 10684. sz. 2.

ALMÁSI István: Bartók és Brăiloiu elvei a népzenegyűjtés módszeréről. In: Bartók dolgozatok 1981. 1982 182–189.

ALMÁSI István: Egy erdélyi népdal a hagyományban és a folklorizmusban. Ethnographia. CVII. évf. (1996) 1–2. sz. 2–16.

AVASI Béla: A széki banda harmonizálása. (Lajtha László gyűjtése és lejegyzése alapján.) Néprajzi Értesítő. XXXVI. évf. (1954) 25–45.

ÁBRÁNYI K.: A magyar dal és zene sajátságai. I. Budapest, 1877

BARTÓK Béla: Magyarországi népzenei kutatások. Ethnographia. XL. évf. (1929) 1. sz. 3–9.

BARTÓK Béla: Cigányzene? Magyar zene? Ethnographia. XLII. évf. (1931) 1–2. sz. 49–62.

BARTÓK Béla: Magyar népzene és új magyar zene. Ellenzék. 1931. 94. sz.

BARTÓK Béla: Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje. Budapest, 1934

BARTÓK Béla: A régi magyar népzenéről. Ethnographia. LIII. évf. (1942) 3–4. sz. 173–176.

BARTÓK Béla: A régi magyar népzenéről. Ethnographia. LIII. évf. (1942) 2. 173–176. P 1942

BARTÓK Béla: Cigányzene? Magyar zene? In: Uő: Bartók Béla válogatott írásai. Összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Szőllősy András. Művelt Nép. Budapest, 1956 293–318.

BEKE György: Tíz év a Bartók-kutatásban. Beszélgetés László Ferenccel. Utunk. XXXV. évf. (1980) 5. sz. 7.

BENKŐ András: Bartók Béla levelei Constantin Brăiloiuhoz. In: Bartók-dolgozatok 1974. 1975 191–239.

BENKŐ András: Romániában megjelent Bartók-interjúk. In: Bartók-dolgozatok 1974. 1975 272–361.

BERLÁSZ Melinda: Veress Sándor moldavi gyűjtőnaplója. Néprajzi, népzenei adalékok a moldvai magyarság történetéhez. Zenetudományi Dolgozatok. (1988) 169–182.

BRASSAI Sámuel: Magyar- vagy czigányzene? Kolozsvár, 1860

BURIÁN Miklós: A Kékszakállú herceg vára. Elemzés az eredeti partitúra sugárlenyomatai alapján. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Népzenei tanulmányok. A Torockón 1997. október 24–25-én szervezett népzenei találkozó előadásai. (Kriza Könyvek, 3.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 1999 104–109.

CSÍKI Endre: Divatcikk-e az erdélyi népzene? – A székely népdal a zene fejlődéstörténetének távlatában. Erdélyi Helikon. 1935. 523–530.

DOBSZAY László: A típus-fogalom a magyar népzenekutatásban. Ethnographia. LXXXIX. évf. (1978) 4. sz. 497–509.

DOMOKOS Pál Péter: „Bimbóznak a csipkefák”. Bartók–Kodály zenéje Transilvániában. Ellenzék. 1938. 115. sz.

DOMOKOS Mária: Gépi hangfelvétel és népzenei lejegyzés. Néprajzi Értesítő. LXXIX. évf. (1997) 127–132.

DÖMÖTÖR Sándor: Mióta muzsikusok Magyarországon a cigányok? Ethnographia. XLV. évf. (1934) 3–4. sz. 156–178.

FARAGÓ József: Bartók Béla és a román népzene. Erdélyi Magyarság. II. évf. (1991) 8. sz. 38–39.

FARAGÓ József: Bartók Béla a román népzene világhírnevéért. Művelődés. XLII. [XLVI.!] évf. (1993) 10. sz. 30–31.