| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

BARTOS Endre: Egy kivesző ipar utolsó képviselője. [Kósa Sándor kézdivásárhelyi mézeskalácsos.] Megyei Tükör. 1973. júl. 7.

BURA László: Az utolsó erdélyi mézeskalácsos mestersége. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1981 71–81.

HANKÓ Vilmos: A székely ásványvíz ipar. Kolozsvár, 1902

HARKÓ József: Adatok a bibarcfalvi (Kovászna megye) borvízipar fejlődéséhez. In: Székely Zoltán – Árvay József – Salamon Sándor – Sylvester Lajos (szerk.): Aluta I/1. Sepsiszentgyörgyi Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1969 275–280.

HASZMANN Pál: Adatok a csernátoni népi pálinkafőzéshez. In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert – Zágoni Jenő (szerk.): Aluta VIII–IX. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 1976, 1977 313–315.

KELEMEN Lajos: A kolozsvári húsipar félezeréves múltja. Iparosok Lapja. 1924. 3. sz. 7–8.

PETE-KOMÁROMY Sára: Édes, boldog élet. A nagykárolyi mézeskalácsosság szimbólumai. In: Tánczos Vilmos (szerk.): Képek a folklórban. Tanulmányok az archetipális szimbolizáció köréből. (Kriza Könyvek, 22.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2004 129–138.

SZÉKELY Zoltán: Székelypogácsa. Megyei Tükör. 1969. máj. 17.

SZÉKELY Zoltán: Mesteşugul de turtă dulce şi formele de turtă dulce ca obiect de artă populară la secuii din Transilvania. [A mézeskalács mestersége és mézeskalács formák, mint népművészeti tárgyak a székelyeknél Erdélyben.] Cibinium. Brukenthal Múzeum. Szeben, 1971. 263–274.