| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

AGRICOLA [JAKAB Elek]: Húsvéti határkerülés Székelyföldön. Hetilap (Kolozsvár). III. évf. 35. sz. 1854. máj. 3.

AMBRUS Attila: Istenem, teremtőm, adjál egy jó esőt. Húsvéti esővarázsolás Székelytamásfalván. Csernátoni Füzetek. (1992) 4. sz. 1., 7.

ANTAL Imre: A csíkszeredai főgimnázium és tavaszi diákünnepségei. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 1–2. sz. 143–152.

ASZTALOS János: Húsvéti népszokások. Ellenzék. XXVI. évf (1905) 91. sz.

(bj): Határkerülés húsvétszombati székely szokás. Ellenzék. 1926. 77. sz.

BARABÁS László: Tavaszi határkerülés a Nyárádmentén és a Kis-Küküllő felső völgyében. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1980. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980 203–216.

BARABÁS László: Hesspávázás és királynézás a Sóvidéken. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1981 160–169.

BARABÁS László: Tavaszi „zöld ág” avagy májusfa. Művelődés. XXXVIII. évf. (1985) 5. sz. 34–37.

BÁRTH János: Történeti adatok a székelyudvarhelyi húsvéti határkerülő körmenetről. Néprajzi Látóhatár. VI. évf. (1997) 1–4. sz. 499–503.

BARTHA Gyula: Érmelléki néprajzi adalékok. Ethnographia. II. évf. (1891) 10. sz. 401–404.

BARTOS Endre: Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske… [Áprilisi népszokások, játékok.] Megyei Tükör. 1971. ápr. 25.

BENEDEK Elek: Vízbevető hétfő. Magyar Nyelvőr. XXXVI. évf. (1907) 2. sz. 84–85.

BENEDEK Zoltán: Szentelt barka és májusfa. Érmelléki népszokások. Korunk. 3 f. III. évf. (1992) 3. sz. 82–85.

BENKÓCZY Emil: Sajbózás. Ethnographia. XXI. évf. (1910) 113–114.

BENKÓCZY Emil: Ki a legény a faluban? Ethnographia. XXI. évf. (1910) 114–115.

BENKŐ Mária – RICCI József: A juhmérés. Művelődés. XXVII. évf. (1974) 4. sz. 49–50.

BENKŐ Mária – RICCI József: Egy élő népszokás, a lónai juhmérés. Kalotaszeg. Új sorozat. V. évf. (1994) 5. sz. 6., 6. sz. 5.

BOLDIZSÁR Dénes: A székelyudvarhelyi és székelyföldi ősi szokásos vallásos határkerülés eredete, rövid története és imakönyve. Székelyudvarhely, 1924

BOLDIZSÁR ZEYK Imre: A húsvét Krisztus halált legyőző feltámadásának ünnepe. Kalotaszeg. Új sorozat. VII. évf. (1996) 4. sz. 5.

BORNEMISSZA János: Húsvétra. [Hari.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 25. sz. 11.

DEMETER Éva: A húsvéti tojás: adomány és ajándéktárgy. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 3. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 23.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2004 228–251.

DOMOKOS Pál Péter: Hajnal, hajnalnóta, hajnalozás. (A hajnal szóból lett lengyel legenda.) Ethnographia. LXXII. évf. (1961) 2. sz. 237–265.

DOMOKOS Pál Péter: Dies concussionis ovorum. Ethnographia. LXXXV. évf. (1974) 2–3. sz. 384–389.

DÖMÖTÖR, Tekla: „Regelő” Monday. (The first Monday after epiphany.) Acta Ethnographica. VIII. évf. (1959) 1–2. sz. 1–25.

FÁBIÁN Margit: A nagyböjt a bukovinai székelyeknél. Honismeret. XXI. évf. (1993) 2. sz. 29–34.

FARKAS Károly: Bekecsalji székely népszokás. Erdély (Marosvásárhely). II. évf. 13. sz. 1872. márc. 28. 136–137.

FÜLÖP Sámuel: Adalékok a hesspávázás szokásához. Művelődés. XXXVI. évf. (1983) 1. sz. 33.

GAÁL Sándor: Hajnalozás. Székelység. 1933. 87.

GAÁL Sándor: Érdekességek Csíktapolca község múltjából. [Hajnalozás.] Csíki Lapok. 1935. 9. sz.

GAGYI József: „Mindenki az utcán volt...” (Húshagyókedd Lövétén.) Művelődés. XLII. [XLVI.!] évf. (1993) 1. sz. 33–34.